Szerepelhetnek-e ékezetes karakterek a domain névben, és ha igen, hogyan férne meg egymás mellett mondjuk a növényszár.hu és a novenyszar.hu? Bár a probléma nem újkeletű, kevesen ismerik az ezzel kapcsolatos jogszabályi hátteret illetve joggyakorlatot.

Az ékezetes karakterek szerepeltetésének lehetőségét 2004-ben vezette be az Internet Szolgáltatók Tanácsa alkalmazkodva ahhoz az igényhez, hogy magyar domain nevekben a magyar abc teljes karakterkészletét fel lehessen használni. Az eredeti szabályzat szerint ún. piroritásos igénnyel léphetett fel az új ékezetes karaktereket tartalmazó domain igénylésekor az, akinek megvolt az ékezet nélküli párja. Ezt a szabályt később megszüntették, de úgy tűnik, erről a piaci szereplők vagy nem értesültek, vagy csak nem kívánnak tudomást venni.

Az Internetszolgáltatók Tanácsának Tanácsadó Testülete elé került ügy során hozott friss döntés is erről tanúskodik. A kérdéses domain az alberletbudapest.hu tartomány volt, melynek igénylése ellen a (sic!) Albérletbudápést Kft. nyújtott be panaszt, melynek lényege az alábbiak szerint foglalható össze: az „albérletbudapest.hu”-t korábban regisztrálták, mint a kifogásolt „alberletbudapest.hu”-t, az igénylő cégnek nem fűződik joga vagy jogos érdeke a kifogásolt domain használatához. Végül pedig hivatkoztak arra, hogy az „alberletbudapest.hu” az „albérletbudapest.hu” domain névhez való hasonlósága miatt, valamint a panaszos és a panaszolt vállalatok azonos főtevékenysége miatt megtévesztő.

A kérelmező fél előadta, hogy az albérletbudapest.hu domain nem is az Albérletbudápést Kft. tulajdona, mely cég egyébként még csak bejegyzés alatt van, valamint hivatkozott arra, hogy szerinte egy köznapi elnevezés választása nem jogsértő.

Az üggyel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy új domain név választásánál alapvető szabály egyfajta körültekintési kötelezettség a választott névvel kapcsolatban. A szabályzat szerint:

A domain-igénylő […] a lehető legnagyobb gondossággal tartozik eljárni abban a tekintetben, hogy az általa választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más jogait (pl. névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, stb.) ne sértse.

Igényelni kívánt domainek esetében az eljáró Tanácsadó Testület főszabályként azt vizsgálja, hogy az igénylés jogellenes, vagy gyaníthatóan jogellenességet fog-e megvalósítani. A Tanács lakonikus ítéletében megállapította, hogy nincs olyan védjegy, melyre jogos panaszt lehetne alapítani, a megnevezés teljesen hétköznapi volta miatt névjogi sérelmet sem lehet megállapítani az Albérletbudápést Kft. vonatkozásában, és a megtévesztés esélye sem áll fenn.

A Tanács utalt a kutyabaráthelyek.hu tárgyban hozott állásfoglalásra, melyben leszögezi, hogy pusztán egy ékezetes verzióra hivatkozva nem lehet sikeresen fellépni egy delegálás ellen, ha nem áll fenn a jogellenességet valószínűsítő többletelem (pl.: megtévesztés, vagy korábban keletkezett névjog).

Annak érdekében, hogy elkerüljük az ilyen bakikat (pl ostoba nevű céget alapítani egy domain – végül sikertelen – megszerzése érdekében), a név megválasztása és az igénylés során is erősen ajánlott tapasztalt domain jogász, vagy ilyen ügyekben is eljáró szabadalmi ügyvivő igénybevétele.

A legújabb internetes azonosítókkal kapcsolatos trendekről és változásokról a Népszabadság egy friss és igen érdekes cikke is beszámolt.

Dr. Csirik Márton
Pintz és Társai