2013. október 23-án indította be az amerikai ICANN azt a nagyszabású programját, melynek keretében több száz új legfelsőbb szintű domaint delegált az igénylőknek. A korábbi huszonkét darab (generic top level domain, röviden gTLD) mellé ötszáznyolc új kiterjesztést vezettek be több nyelven, az üzleti és a civil élet aspektusait szem előtt tartva.
Delegálásra kerültek általános jelentéstartalmú (.dating, .business, .finance, .healthcare), nagy márkák neveit tartalmazó (.bmw, .sony), polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos (.lmbt), illetve földrajzi egységre utaló (.london, .moscow) internetes azonosítók is. A .budapest tartományok várható sorsáról egy korábbi cikk számolt be.
Fél év alatt 4,3 millió domain delegálás történt ezen új gTLD-k alapján, ez azonban még mindig töredéke a csak a .com tartományban igénybe vett 116 millió internetes tárhelyhez képest.
Az ICANN a program folytatását, és 2017-ig újabb 800 darab gTLD kiosztását tervezi.
Az immateriális javak vagyoni értéke évezredek óta nem különösebb újdonság sem az üzleti élet, sem a jogászi professzió számára. A domain és az egyéb iparjogvédelmi jogok közti kapcsolat viszont a mai napig nem kellően tisztázott.
Védjegyjogi szempontból egy már lajstromozott megjelölés jogi alapot teremt az azonos nevű domain megszerzése tekintetében, másrészt harmadik személy védjegyének feltüntetése saját internetes azonosítóban a magyar bírói gyakorlat szerint megvalósítja a védjegybitorlás tényállását.
Személynév, cégnév vagy ismertté vált kereskedelmi név is jó jogalap egy tartomány megszerzésére, a magyar esetjog pedig elismeri a domain üzleti életben betöltött azonosító funkcióját.
Tehát a domain egyrészt egy hirdetőfelület, másrészt a vállalkozás vagy márkanévvel védett áruk és szolgáltatások gyors azonosítását és megtalálását szolgálja, ezért a jó domain ügyes megválasztása kiemelkedően fontos egy megfelelő iparjogvédelmi stratégia részeként.
Alapszabályként kellene érvényesülnie annak a még mindig kevesek által ismert elvnek, hogy névválasztásnál a cégnév, a védjegy és a domain is legyen szabad és megszerezhető. Ha erre figyel valaki, számos bitorlási pert vagy egyéb költséges jogvitát tud megspórolni magának.
Nemzetközi viszonylatban .com-os azonosítókkal kapcsolatos jogvitában a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) választottbírói fóruma jár el, míg .eu-s domainek esetében a Prágai Választottbíróság, mely előtt többek között domainjogi iroda láthat el képviseletet.
Dr. Csirik Márton
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu
