December 1-jén született ítélet három darab segway elemet tartalmazó domain sorsával kapcsolatban. A döntés alapos, és több szempontból érdekes kérdéseket vizsgált a viszonteladók, az üzleti tisztesség, a jogkimerülés és a védjegyoltalom korlátai kapcsán.

Kérjük, ne is etessék a segwayezőket | Forrás

Ugyanakkor magán a döntésen érdemes volt magam átrágni, mivel ez a határozat is rámutat arra, hogy az alternatív vitarendezési eljárások kimenetele sok esetben nemcsak gyorsabb és olcsóbb, de más eredményre is vezet, mint egy rendesbíróság előtt megindított polgári per.

Ki gondolná, hogy ilyen olcsón hozzájuthatunk a világ egyik legértékesebbnek tartott domainjéhez?

Nos, jelenleg már nem, egy szerencsés fiatalember, Sanmay Ved azonban nemrégiben pontosan ezt tette: mindössze 12 dollárért a google.com tulajdonosává válhatott. Igaz, csak 1 percig.

Ved éppen a szabad domainek között böngészett, amikor gondolta, rákeres a Google.com-ra. Legnagyobb meglepetésére az megvásárolható jelzést mutatott. Legtöbbünkhöz hasonlóan először ő sem hitt a szemének, de gondolta, nincs vesztenivalója, így tett egy próbát, s lám: a tranzakció sikeresen lezajlott, így pár pillanatig az oldal beállításaihoz is teljeskörűen hozzáfért.

Természetesen a Google rögtön érzékelte, hogy egy apró képzavarral élve idegen kéz lépett a rendszerbe, és azonnal javították a hibát, visszavonták a tulajdonjogot és visszautalták Ved számlájára a 12 dollárt. Ám a fiatalember még így is elmondhatja magáról, hogy a Google.com tulajdonosa volt, még ha csak egy percre is.

Az esetet Ved maga írta le blogján, amit utólag a Google is megerősített, illetve hozzátette, azóta is vizsgálat folyik a hiba ügyében, próbálják kideríteni, hogyan kerülhetett a domain eladósorba, de eddig nem találtak rendellenességet.

A slusszpoén az egészben, hogy Sanmay Ved egykor 5 évig dolgozott a Google-nek.

Az eset óta a Google úgy döntött, a hiba megtalálásáért jutalom jár Ved-nek, méghozzá pénzjutalom, és több mint 10000$-t ajánlottak neki. Ved a kapott összeget adományozásra szánta egy indiai oktatási alapítványnak. A Google erről is értesült, s a hír hallatára dupla akkora összeget továbbítottak Sanmaynek.

A fenti példa is mutatja, hogy megéri árgus szemekkel figyelni az eladó domaineket, ki tudja, hátha egy napon velünk is hasonló eset történik.

Csak azt ne kérdezze senki, hogy honnan szereztem az első milliót!

Ez a mondás nem csak a simlis vállalkozók kétes üzleti világában, hanem a domain nevekkel végzett kereskedelem piacán is megállja a helyét. Hihetetlen, de néhány vállalkozó kedvű úriember egy egészen unortodox módszerrel váltotta meg a jegyét a boldog dollármilliomosok klubjába. Cikkünkben bemutatjuk sikerük kulcsát; avagy azt, hogy mily' módon szereztek vagyont domain neveik eladásából.  

Egy jó domain név kiválasztása és megszerzése bizony nem könnyű feladat. Számos körülmény befolyásolhatja azt, hogy az adott domain milyen helyen szerepel majd a keresőkben, mennyire megjegyezhető a látogatók számára, milyen mértékben mutat összhangot a weboldal tartalmával. Az igazán sikeres domain nevek jellemzően rövidek, könnyen memorizálhatóak, ügyesen lavíroznak az összetéveszthetőség útvesztőiben és tartalmazzák azt a kulcsszót, amelyet a leendő látogatók keresni fognak. Előfordul azonban, hogy egyes domain nevek nem csak a kiválasztásukra vonatkozó általános alapelveket hágják át, hanem a józan ész követelményeire is fittyet hánynak. Cikkünkben leltárt készítünk azokról a honlapokról, melyek domainjei kétségtelenül félreérthető, esetenként vicces üzenetet sugároznak a felhasználók felé az átgondolatlan (vagy némely esetben feltehetően szándékos és alaposan átgondolt) névválasztásnak köszönhetően.

Szerepelhetnek-e ékezetes karakterek a domain névben, és ha igen, hogyan férne meg egymás mellett mondjuk a növényszár.hu és a novenyszar.hu? Bár a probléma nem újkeletű, kevesen ismerik az ezzel kapcsolatos jogszabályi hátteret illetve joggyakorlatot.

Mitől függ az, hogy megjeleníthetünk-e egy ismert márkanevet hirdetéseinkben, vagy akár egy általunk használt domain névben? Ennek jártunk utána.

Az internetes azonosítók világa a jogászközönség számára még mindig egy kissé túlmisztifikált terület, melyről a cégek annak ellenére igen keveset tudnak, hogy marketing stratégiai jelentősége hatalmas. Ahogyan jelenleg nem létezik olyan, hogy „az internet joga”, ugyanúgy nincs egységes domainjog. Ez igaz a weblapok egyedi azonosítóinak jogi megítélésére is - egyrészt egy keresztülfekvő, másrészről autonóm-önszabályozó alrendszerrel van dolgunk.

2013. október 23-án indította be az amerikai ICANN azt a nagyszabású programját, melynek keretében több száz új legfelsőbb szintű domaint delegált az igénylőknek. A korábbi huszonkét darab (generic top level domain, röviden gTLD) mellé ötszáznyolc új kiterjesztést vezettek be több nyelven, az üzleti és a civil élet aspektusait szem előtt tartva.